Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Mi rejtve volt a világ teremtésétől fogva
Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Útinapló
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
Szubjektív tudás - objektív tudomány
Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.”
Leírás
A jelen könyv egy kutatóknak szánt „tankönyv” a kutatásról és a kutatás buktatóiról. Az elmúlt évtizedekben meghasonlott közgazdászból – lassanként és még nem teljes mértékben – (geo)politológussá vedlettem. Mai „kétszínűségem” alapos tudományos lelkiismeret-vizsgálatra kényszerített, legalábbis e két tudományágban. Rájöttem, hogy egyes történelmi korszakokban a társadalomtudományokban hasonló folyamatok játszódnak le; hogy kutatói munkánkban igen nagy szerepe van az ember- és társadalomképeknek; hogy elkerülhetetlen a gazdasági és a (geo)politikai tanok sokszínűsége; hogy ugyanarra a jelenségre több magyarázatot és értelmezést is adhatunk, kiindulópontunktól függően; hogy csak jó kérdésre kaphatunk jó válaszokat, megfelelő tudományos eredményeket; hogy fontos belátni: létezik-e tárgyilagosság?; stb. Elemzéseim lényeges célja a politológiai és a gazdaságtanok tudományelméleti elveinek, előfeltevéseinek és előítéleteinek kifejtése, majd ezeknek a „létező” elméletekre való alkalmazása. A könyv utolsó fejezete segítségével az olvasó még gyakorlatokat is végezhet ezen a területen. Könyvem címzettjei a társadalomtudományok elkötelezett kutatói, akik megtanulták már, miként fejleszthetik „önképzéssel” ismereteiket, és javíthatják munkájuk eredményét. A kötet ugyanakkor az egyetemi társadalomtudományos oktatás segédeszközévé is válhat, és sok tekintetben a nagyközönség tudományosan művelt tagjai számára is elgondolkodtató lehet.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bárdos-Féltoronyi Miklós |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 220 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789637343547 |