Hasonló termékek
Kamarák a két világháború közötti Magyarországon
Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt.
Épületek emlékezete
Nevezetes épületek Erdélyben
A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze.
Egy elfeledett intézmény
A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története
Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez? A mai napig aktuális és sokszor megoldatlan kérdésre a régi korok válasza az ispotály, azaz a szociális gondoskodás központja volt.
Besúgók a besúgásról
Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból
A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.
Kísértő közelmúlt
Ha a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.
Minden nap háború
Leírás
A 16. század második felében az Erdélyi Fejedelemség létrejöttével járó számos változás alapvetően befolyásolta a székelység történetét is. Folytatódott a hagyományos rendi társadalom felbomlása, és a székely előkelők új utakat és módokat találtak az anyagi gyarapodásra, politikai befolyásuk növelésére vagy rangos tisztségek elnyerésére. A főemberek személyiségüktől, alkatuktól és képességeiktől függően különböző tudatossággal és különböző eredménnyel használták ki a változásokból adódó lehetőségeket. A főemberek között voltak olyanok, akik a székelyek ősi „erénye", joga és kötelessége, azaz a katonáskodás által jutottak hozzá birtokokhoz, ranghoz, tisztséghez. Mások, értve az idők szavát, ügyesen kihasználtak bizonytalan politikai, közjogi viszonyokat, fejedelemváltásokat, háborús vagy békésebb időket. Az egyes karrierstratégiák vizsgálata nem csupán izgalmas életutak megismeréséhez vezeti a történészt, de mélyfúrásszerű kutatás révén maga a székely társadalom is leírható. A századok folyamán annyi mitikus jellemzővel körülvett, kedves viccek témájává lett regényes székely világ mindennapjai, a hétköznapok taktikái és stratégiái magát a kora újkori székely társadalmat mutatják be egy, az eddigi kutatásokhoz képest új megközelítésben. S hogy mik voltak ezek a taktikák és stratégiák? A kötetben olvasható néhány udvarhelyszéki főember élettörténetén keresztül ezekre is fény derül.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Balogh Judit |
Megjelenés | 2011 |
Terjedelem | 258 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789632363509 |