A rabszolga-kereskedelem és a rabszolga tartó rendszerek kialakulása az újkori Észak-Amerikában

A könyv két olyan szakterület történetének összefoglalását tartalmazza, amelyekről magyarul alig olvasható korszerű szakirodalom. Ezek a kora újkori atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak bemutatása, hogy milyen jellegű rabszolgatartó rendszerek alakultak ki az észak-amerikai brit gyarmatokon a 17-18. században. A könyv fontosságát részben az adja, hogy e két tárgyalt szakterület újabb kutatási eredményeit közvetíti a magyar közönség felé. 

 Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

A könyv a Bibliotheca Corvina sorsát követi úgy, hogy bemutatja, hogy az miként alakult küldetéssé és vált végzetté ebben a történetben.

...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)

A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.

Kihívások és válaszok

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen „háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.

Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.

„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.

Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót.