Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az önkormányzatiság színe és fonákja

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Az önkormányzatiság színe és fonákja

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
20%
2.600 Ft 2.080 Ft
Menny.:db

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején

A monográfia témája a Tanácsköztársaság egyházpolitikája. Megtudhatjuk belőle, hogyan találkozott az ateista ideológia a vallásos néplélekkel, hogyan reagált a hazai reformátusság a korlátozó intézkedésekre, milyen kiútkeresések, hitvalló megnyilvánulások kísérték az eseményeket, hogyan dolgozta fel ezt a korszakot az egyház- vagy a történettudomány. A Tanácsköztársaság alatti egyházi élet releváns mondanivalót hordoz az 1945 utáni történelem kutatása számára is.

 

3.990 Ft 3.190 Ft

Leírás

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben. A kormányzati figyelem legfőbb okát a főváros 1867-et követő egyedülálló urbanizációs teljesítményét elősegítő, irányultságában döntően szabadelvű közigazgatás-politikai intézmények, valamint a mindezeket megtestesítő társadalmi környezet iránti kettős bizalmatlanságban kereshetjük. Az I. világháború utáni nemzeti konzervatív (keresztény-nemzeti) jelszavaktól visszhangos első esztendők Budapest-ellenes közfelfogását („Bűnös Budapest") tükrözték az 1920- as évek fővárosi novellái, illetve burkoltabb formában még az 1930-as fővárosi törvény is. A kötet a törvényhozási folyamatok feltárásával a fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére, megválasztására, feloszlatására és hatáskörére irányadó normáknak, valamint a törvényhatósági bizottság és a kormányzat közjogi viszonyának a változásait mutatja be. A könyv foglalkozik a fővárosi választójog körüli vitákkal, és kitér a községi pártok helyhatósági választásokon elért eredményeinek a bemutatására is. A feldolgozás ugyanakkor a témával összefüggő elméleti jellegű polémiákra is kiterjed. E diskurzusok arra világítanak rá, hogy miként vélekedtek a közigazgatás-politika alakítói a törvényhatósági autonómiáról, közelebbről az önkormányzatiság „színéről" és „fonákjáról."

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Schweitzer Gábor
Megjelenés 2010
Terjedelem 280 oldal
Kötészet Ragasztott papírkötés
ISBN 9789632362458
Arrow Forward