Hasonló termékek
Köztes demokrácia
Ezt hozta a fülkeforradalom!
Elemzések az Orbán-kormány négy évéről
A Policy Agenda célja, hogy segítse a politika világának megértését. A mostani kötet is ezt hivatott segíteni, és egyfajta keretét igyekszik adni az elmúlt négy évünknek. Összefoglaltuk a kormányzati ciklust a gazdasági változások, a társadalom átalakulása, a véleményformáló média és a politikai szereplők szempontjából. Vendégszerzőnk segítségével pedig egy olyan képet kapunk Magyarországról, amilyet egy tengerentúli egyetemi oktató lát több ezer kilométeres távolságról.
Kommunikáció és integráció
Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?
Ne az én nevemben!
Az Irak elleni háború szinte minden vonatkozásban új minőséget hordoz. A háborút kezdeményező Amerikai Egyesült Államok háborús politikájának egyik újdonsága volt, hogy minden korábbinál jobban megosztotta a világ közvéleményét. A háborút ellenzők a társadalom legkülönbözőbb csoportjaiból érkeztek, és a civil társadalom megszervezve önmagát a világ eddigi legnagyobb háborúellenes tiltakozását produkálta. Csapody Tamás pacifista szociológus kezdettől fogva ellenezte Magyarország Irak-politikáját. A magyar politikai paletta egészét egységesen bíráló szerző e témában írt munkáit tartalmazza a kötet.
Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
Politikai idegen
A könyv témája a közéletből jól ismert sokféle politikai szereplő bemutatása és elemzése a diszkurzív politikatudomány nézőpontjából. Ezek a szereplők nem inztézmények vagy objektív érdekek hordozói és kifejezői, hanem nyelvileg formált diszkurzív konstrukciók, amelyeket maguk az érintettek hoznek létre és alakítanak, bizonyos feltételek között s szabályok szerint, és így válnak a politikai élet meghatározóivá. A könyv leginkább tudományos térképnek tekinthető, amely a szereplők szempontjából igyelszik megmutatni a valóság diszkurzív szerveződésének módját, prezentálva, hogy létezik egy ilyen politikai valóság; a veszélyes, az érvénytelen és az ismeretlen politikai szereplők világa.
Leírás
A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben. A kormányzati figyelem legfőbb okát a főváros 1867-et követő egyedülálló urbanizációs teljesítményét elősegítő, irányultságában döntően szabadelvű közigazgatás-politikai intézmények, valamint a mindezeket megtestesítő társadalmi környezet iránti kettős bizalmatlanságban kereshetjük. Az I. világháború utáni nemzeti konzervatív (keresztény-nemzeti) jelszavaktól visszhangos első esztendők Budapest-ellenes közfelfogását („Bűnös Budapest") tükrözték az 1920- as évek fővárosi novellái, illetve burkoltabb formában még az 1930-as fővárosi törvény is. A kötet a törvényhozási folyamatok feltárásával a fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére, megválasztására, feloszlatására és hatáskörére irányadó normáknak, valamint a törvényhatósági bizottság és a kormányzat közjogi viszonyának a változásait mutatja be. A könyv foglalkozik a fővárosi választójog körüli vitákkal, és kitér a községi pártok helyhatósági választásokon elért eredményeinek a bemutatására is. A feldolgozás ugyanakkor a témával összefüggő elméleti jellegű polémiákra is kiterjed. E diskurzusok arra világítanak rá, hogy miként vélekedtek a közigazgatás-politika alakítói a törvényhatósági autonómiáról, közelebbről az önkormányzatiság „színéről" és „fonákjáról."
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schweitzer Gábor |
| Megjelenés | 2010 |
| Terjedelem | 280 oldal |
| Kötészet | Ragasztott papírkötés |
| ISBN | 9789632362458 |