Hasonló termékek
Tudás az időben
A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
A Leibniz-Clarke levelezés
Az újkori filozófia iránt érdeklődő magyar olvasók előtt sem Isaac Newton, sem Gottfried Wilhelm Leibniz alapgondolatai nem ismeretlenek. Mindketten az új tudomány és világkép alapvetésén munkálkodtak.
Jacques Maritain
A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX.századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához.
A keletkezés ontológiája
A végtelen fenomenológiája
Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Leírás
David Hume morálfilozófiai gondolatainak kritikai vizsgálata arra törekszik, hogy összeegyeztesse az egymásnak sok esetben ellentmondó elemeket, feltárva ezáltal azok valódi értelmét. A legtöbb kihívással az olyan kijelentések küzdenek, mint az értelem gyakorlati szerepének vélt vagy valós tagadása, valamint az erények mesterséges voltának tételezése. Az egymással versengő értelmezések vagy arra törekszenek, hogy kimutassák az ellentmondás, amelyet felfedezni vélünk valójában csupán látszólagos, vagy épp ellenkezőleg, elismerik az írások ellentmondásos természetét és amellett érvelnek, hogy a lehetséges értelmezések közül csak az egyik egyeztethető össze Hume valódi mondanivalójával. Néhány elszigetelt esetben pedig azt hangsúlyozzák, hogy bizonyos kérdések megválaszolása épp a fogalmazásbeli nehézségek következményeképpen lehetetlen. Ezen stratégiákkal ellentétben a szerző azt javasolja, az egyes problémákat új megközelítésből, az Értekezés az emberi természetről valamint a Tanulmány az erkölcs alapelveiről című írások összehasonlító elemzésén keresztül vizsgáljuk. Az erkölcsi Tanulmány hagyományosan kevesebb érdeklődésre tart számot, dacára annak, hogy Hume önnön értékelése alapján, ez az írás fejezi ki legtökéletesebben álláspontját. Az erkölcsi Tanulmány valamint az Értekezés ilyes vizsgálata nem kizárólag azt teszi lehetővé, hogy az egyes vitatott kérdésekben állást foglaljunk, pontosabb képet kapva Hume elméletéről, de Hume saját értékelése az erkölcsi Tanulmányt illetően is argumentálhatóvá válik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kiss-Koczka Éva |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 120 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632368788 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |