Hasonló termékek
A Leibniz-Clarke levelezés
Az újkori filozófia iránt érdeklődő magyar olvasók előtt sem Isaac Newton, sem Gottfried Wilhelm Leibniz alapgondolatai nem ismeretlenek. Mindketten az új tudomány és világkép alapvetésén munkálkodtak.
A keletkezés ontológiája
A végtelen fenomenológiája
Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.
Jacques Maritain
A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX.századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához.
Tudás az időben
A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Leírás
Rudolf Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot…
Kassner 1873-ban született, Groß-Pawlowitzban az Osztrák–Magyar Monarchia délmorva tartományában, gazdag gyáros-földbirtokos család hetedik gyermekeként. Kilenc hónapos korában kapott betegsége akár jelképértékűnek is felfogható: gyermekbénulás következtében mindkét lábára béna marad, sokáig tolószékhez van kötve, később egész életében mankóval jár, és bár nehezen mozog, gondolkodását épp a szellem páratlan mozgékonysága, a képzelőerő különleges intenzitása jellemzi. Egyetemi tanulmányait Bécsben, Berlinben végzi, német–filozófia szakon, majd 1896-ban a bécsi egyetemen doktorál. Hosszú, intenzív tanulmányutakról megtérve (bejárja Európa fővárosait, Oroszországot, KözépÁzsiát, Indiát, Észak-Afrikát) az I. világháború előtt felváltva Párizsban, Münchenben és Bécsben él.
Óriási műveltsége felöleli az európai művelődéstörténet egészét, de jártas a mitológiai hagyományban, a keleti kultúrákban is, jól ismeri az ókori India filozófiáját. Írásaival korán felhívja magára írótársai figyelmét. Európa irodalmi szalonjaiba hamar bebocsátást nyer. Első könyveire olyan nagyságok figyelnek fel, mint Rilke, Hofmannsthal, Stefan George, Gide. Rilkéhez, akit a század első éveiben ismer meg, egész életre szóló szoros barátság fűzi.
Közvetlenül az I. világháború után jelenik meg a legtöbbek által főművének tekintett Zahl und Gesicht (Szám és arc) című értekezése, amelyben már a modern matematikának és fizikának a filozófiai gondolkodásban jelentkező hatása tükröződik, sajátos kassneri megvilágításban. Ezzel a művével alapozza meg az általa egyetemes fiziognómiának nevezett szemléletét, amely számos jelentős művében fogalmazódik meg különböző formában (elbeszélés, példázat, párbeszéd, esszé, traktátus). Ezekben a fiziognómiai írásokban ölt testet a sajátos kassneri látásmód, melyre az egymással ellentétes jelenségek „együtt-látása” lesz jellemző. Az ellentétek határvonala, az összemérhetetlenségek mentén húzódó törésvonal, az ellentétes pólusok közötti feszültség, a látszat és valóság, a tartalom és forma, a belső és külső között feszülő dráma felvillantása és szintézisbe foglalása érdekli. Kassner magát a teremtett, alakot öltött világ misztikusának tekinti. Sajátos létértelmezése, világlátása már csak szokatlan nyelvezete miatt is nehezen besorolható, rendhagyó gondolati építményt eredményezett. Kassner Magyarországon kevéssé ismert. Bár a fiatal Lukács György műveiben megtalálhatóak a kassneri gondolatok, mindenekelőtt azonban Hamvas Béla gondolkodására volt nagy hatással.
Deréky Géza (1951) műfordító. Magyarról németre, németről magyarra egyaránt fordít szépirodalmat, esszét, tudományos értekezést.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kassner Rudolf |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 116 oldal |
| Kötészet | kartonált ragasztókötés visszahajló füllel |
| ISBN | 978-963-7343-79-7 |