Tanulmányok Kertész Imréről

A Dajka Gábor Társaság által 2002 tavaszán rendezett konferencia anyagára alapozó kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs (Margócsy István, Schein Gábor).

 Források és tanulmányok

A tudom-is-én-micsoda – a nescio quid, a non so che, az el no sé qué, a je ne sais quoi vagy az I know not what stb. – kifejezés valamikor a XVII. század utolsó harmadában sűrűsödik össze divatos társalgási fordulatból önálló fogalommá. Filozófiai, teológiai, retorikai, művészetkritikai, morálfilozófiai és protoesztétikai beszédmódok kereszteződésében formálódik.

Csetri Lajos válogatott tanulmányainak közzététele nem nélkülözi a programadó szándékot sem, hiszen a két kötet a 18–20. századi irodalomtörténetet tárgyul választó új könyvsorozat, a Ligatura nyitánya is.

Noha az utóbbi idők modern irodalomelméleti trendjei nemcsak nem preferálják, de egyenesen tagadják is a hagyományos értelemben vett műfajok létezését, Gárdos Bálint irodalomtörténész most (előszavában külön érvelve ötlete mellett) klasszikus műfajelméleti kötettel jelentkezik. Írása központjában a tizenkilencedik század első két évtizedének angol esszéirodalma áll. Választott témáját a kor három (hazánkban kevésbé ismert) tipikus alkotója életművének tükrében mutatja be.