Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Elmefilozófia
Szöveggyűjtemény
„A pszichológus különféle kísérleteket végez, és kísérleteinek eredményeire támaszkodva elméleteket alkot az elme működését illetően. A filozófus nem végez kísérleteket, legfeljebb gondolatkísérleteket. Kísérletezés helyett az elmével kapcsolatos legtermészetesebb meggyőződéseinkbõl indul ki, és egyrészt azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell érteni e természetes meggyőződéseinket, másrészt pedig azt, hogy ezek hogyan egyeztethetők vagy épp nem egyeztethetők össze az elmével kapcsolatos neurofiziológiai, és egyáltalán a világról alkotott természettudományos ismereteinkkel.”
Perlekedő rokonok: Analitikus filozófia és fenomenológia.
A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.
Kortárs nézetek a tudásról
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.
Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Politika- és jogfilozófiai tanulmányok
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.
Az igazság elméletei
Leírás
Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze. Ez a kép az analitikus hagyományon kívül állók számára sok tekintetben hihetetlennek vagy egyenesen abszurdnak tűnik. Az analitikus elmefilozófia külső bírálói gyakran azt állítják: nemcsak arról van szó, hogy a tudományos-naturalista kép elfogadhatatlan antropológiaként, mert nem illeszkedik az emberi szellem humanisztikus megközelítéseivel, hanem arról, hogy ez a kép egyszerűen hibás. Mi több, olyan hibák nyilvánulnak meg benne, amelyekre már az előző századforduló idején rámutattak az elme, a pszichikai jelenségek korabeli tudományos filozófiai értelmezéseinek bírálói, így Dilthey vagy Husserl. A tudományos-naturalista felfogás képviselői az ilyenfajta külső bírálatokat sokszor irrelevánsnak tekintik. Túl általános, pontatlan vagy félrecélzott és ezáltal lényegében üres ellenvetéseknek minősítik őket, ugyanakkor magától értetődőnek veszik a tudományos-naturalista elmeképet, miközben nincsenek tudatában e kép történeti kontextusának, eredeti motivációinak és alternatíváinak.
Ebben a könyvben megkísérlem rekonstruálni annak a történetnek a főbb állomásait, fordulópontjait, amely a 19. századi tudományos pszichológiafilozófiától a 20. századi analitikus filozófia bizonyos irányzatain át a mai tudományos-naturalista elképzelésekhez vezetett. Ennek során bemutatom, hogyan alakultak ki és rögzültek a mai tudományos-naturalista elmefelfogás legfontosabb általános jellemzői, keretfeltevései, illetve hogyan bírálták ezeket már a múlt századfordulótól kezdődően. E történet részletesebb megismerése alapot adhat a tudományos-naturalista elmekép erényeinek és gyengéinek árnyaltabb megítéléséhez, valamint az analitikus elmefilozófia és a rivális hagyományok így a fenomenológiai megközelítés viszonyának mélyebb megértéséhez is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ambrus Gergely |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 319 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789632369310 |
