Hasonló termékek
Tettesek és bűnrészesek a délszláv háborúban
Hogyan köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket ténylegesen, fizikai értelemben az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást.
Büntetés helyett
A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelés kezelése
A kötet, amit a kedves Olvasó most a kezében tart annak a törekvésnek egyik eleme, ami arra irányult, hogy pontosabban megismerjük az elterelést nyújtó szervezetek profilját,szakember-ellátottságát, szakmai célkitűzéseiket, alkalmazott módszereiket, a szolgáltatásokban, ellátásokban megjelenők véleményét az alkalmazott beavatkozások hasznosságáról, eredményességéről.
A közszolgálati média és az európai versenyjog
Az új évezred a média technológiai és tartalmi forradalmát is magával hozta. A közszolgálati média különösen nehéz helyzetbe került ezáltal, hiszen nem csupán a piaci és technológiai kihívásokhoz kell alkalmazkodnia, de a közszolgálatiság felfogásának változásából fakadó európai versenyjogi követelményekhez is.
Antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismeretek
A kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, a köz- és magánigazgatásban, valamint a jogvédelemben dolgozók számára. Ennek során megkülönböztetett figyelmet szentel a civil szervezetek rendelkezésére álló jogvédelmi lehetőségeknek mind magyarországi, mind nemzetközi keretek között.
Félreértett jogosultságok
Bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon
Egy jogállamban a megfelelő és tekintéllyel rendelkező intézmények kialakítása az első feladat ahhoz, hogy mindenki számára lehetővé váljon a boldogulás, elérhetővé a jó élet.
Mikor bűncselekmény a háború?
A könyv egy olyan téma alaposabb vizsgálatára vállalkozik, amely a nemzetközi jog területének egyik leggyakrabban figyelt, vizsgált, értelmezett, ám ugyanakkor sokszor félreértelmezett területe: az emberi jogok fegyveres konfliktusok során történő tiszteletben tartásának kérdése. A szerző szűkebben az európai kontinensen kialakított emberi jogi rendszert vizsgálja meg, az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének elemzésével, valamint az annak végrehajtása, ellenőrzése céljából felállított Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt egyes releváns jogeseteken keresztül.
Leírás
Ez a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében.
De azt sem lehet elfelejteni, hogy maga a globalizáció folyamata sem csak a nyugati világrend térhódítása irányába mutat. Azok a halvány jelek, amelyek a globalizálódó világban a liberális alkotmányosság egyfajta konvergenciája irányába látszanak mutatni, az egész globális világrend folyamatai között nem állnak egyedül. Kérdés, hogy vajon ez a folyamat mennyiben zavarja meg a nyugati alkotmányosság gondolatának általam megfigyelt és üdvözölt migrációját.
Az első rész a szuverenitásnak ezt a korlátozását a nemzeti alkotmányok megalkotása, módosítása és értelmezése tekintetében tekinti át, választ keresve arra a kérdésre, hogy ezeken a területeken mennyire haladt előre a (nemzeti) alkotmányjog nemzetköziesedésének folyamata; vagyis mennyire hajlandóak az alkotmányozók és az alkotmányok értelmezését végző bíróságok befogadni számukra idegen külföldi vagy nemzetközi elveket, szabályokat. Mi motiválja az ilyen alkotmányos migráció megengedését az egyik, illetve elutasítását a másik állam alkotmányos szervei részéről?
A második részben a nemzetközi jog alkotmányjogiasodásának arról a kis szeletéről lesz szó, amely a nemzetközi emberi jogi standardok nemzeti bíróságok előtti érvényesülésében nyilvánul meg.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Halmai Gábor |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 222 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632361932 |
| Sorozat | Föld-rész könyvek sorozat |