Hasonló termékek
Die geschichtliche Bewertung des endlichen Seins in der Theologie Hans Urs von Balthasars
Einer der bedeutendsten geistigen Neuansätze an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert ist die Erkenntnis der geschichtlichen Verfasstheit der Wirklichkeit im Ganzen. Das geschichtliche Bewusstsein hat nicht nur die Philosophie, sondern auch die Theologie herausgefordert. Man muss hier nur auf die historisch-kritische Erforschung des Neuen Testaments hinweisen: Die Trennung des historischen Jesus vom Christus des Glaubens ging mit der Gefahr einher, dass der Glaube seine historische Wurzel verliert. Deshalb ist in der modernen Christologie die Bemühung festzustellen, die geschichtliche Existenz des Jesus von Nazareth als konkreten Menschen verstärkt in den Blick zu nehmen.
Az erkölcsi nevelés új perspektívái
"A különböző nézőpontú pedagógiai-szakmai viták erőterében igen fontosnak és szükségesnek tartom azt, hogy a társadalom jövőjét is formáló erkölcsi nevelés kérdéseiben az Olvasót egy szerteágazó és izgalmas szellemi kalandra hívjam."
Dr. Pálvölgyi Ferenc
A Kálvinizmus nyitánya
Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
Ikon és ikonikusság
Az „ikon" a Septuagintában az ábrázolásba rejtett „gondolati" kép, valamint az „alaktalan bálványkép” jelentésében is használatos. Következésképpen már itt megvan a lehetősége az ikontisztelő és az ikonromboló magatartás megjelenésének. Minden a kiindulástól függ: ha az ábrázolást puszta tárgynak fogjuk fel, akkor tisztelete – bálványimádás, és így az ikonrombolóknak van igazuk; amennyiben viszont ez az ábrázolás olyan kép, amely az isteni képre vezethetô vissza, és azzal megbonthatatlan kapcsolatban van, akkor az ikontisztelet nemcsak szorosan a keresztény hitvalláshoz tartozik, hanem szerves része lesz a „láthatatlan Isten képe" – Krisztus – isteni megtestesülésébe vetett hit kifejezésének. (Lepahin Valerij)
Leírás
A kötetben olvasható tanulmányok a bibliatudomány, az ókori zsidó irodalom, a patrisztika és a későantik pogány gondolkodás területeit érintik. Ezek az általában külön-külön tárgyalt, a mai gondolkodásunkra egyenként is ható világok itt egymás mellé kerülnek, és párbeszédbe lépve új arcukat mutatják. A közös pontokat olyan témák alkotják, mint hitehagyás és megtérés, tradíciók elavulása és megelevenítése, szövegek jelentésrétegei, illetve a vallási-politikai konfliktusok hátterében egymáshoz közelítő álláspontok. E témákat a kötetben ókori szövegek értelmezéseire épülő tanulmányok járják körül: találkozhatunk Elísa ben Avujával, a hagyományt elhagyó rabbival, akit tanítványai a pokol tüzéből is kimentenek; a keresztényből pogánnyá lett Julianus császárral, aki fel akarta építeni a jeruzsálemi Templomot, Krisztust pedig a Nappal kívánta helyettesíteni; vagy a keresztény Órigenésszel, aki a Zsuzsannát megmentő ifjú Dánielhez hasonlóan lép fel a Zsuzsanna-történet védelmében. Olvashatunk továbbá megütközést keltő mítoszok és bibliai történetek rejtett értelmét feltáró zsidó, keresztény és pogány magyarázatokról, az újplatonizmus és a kereszténység teológiai-politikai konfliktusairól, illetve egy próféták közti viszályról, amelyben egy vétlen nyíllövés hozza meg a döntést.
BUZÁSI GÁBOR klasszika-filológus, hebraista, az ELTE Ókortudományi Intézetének munkatársa, ahol főként biblia- és vallástudományi tárgyakat oktat. A Nap későantik vallásifilozófiai értelmezését tárgyaló disszertációját a Leuveni Katolikus Egyetemen védte meg (2009). Kutatási területe a hellénisztikus zsidóság, a görög-római újplatonizmus és a korai kereszténység, illetve ezek kölcsönhatásai és recepciója.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Buzási Gábor |
Megjelenés | 2023 |
Terjedelem | 288 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634149453 |