Hasonló termékek
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Leírás
A „történelemfilozófia" kifejezés vitathatatlanul nem tartozik a 20. századi francia gondolkodás jellemző értelmezési kategóriái közé. Összehasonlítva a német hagyománnyal, amely Kant és még inkább Hegel óta rendszeres formában kérdezett rá a történelem és a történetiség értelmére, vagy azokkal az erőfeszítésekkel, melyek révén a múlt század közepétől az angolszász filozófia törekedett következetesen a történelem megismerési feltételeinek kidolgozására, jól érzékelhető, hogy a francia történeti gondolkodás nem rendelkezik az említettekhez hasonló egységes irányultsággal. A rendszeresség és a következetesség hiányából ugyanakkor hiba volna a francia történelemfilozófiai törekvések sivárságára következtetni. Valójában, a történelem végső kérdéseire vonatkozó vizsgálódások egy bizonyos fajtájának elmaradása éppen azt tette lehetővé, hogy elsősorban a történeti tapasztalattal, a történeti egyediséggel, illetve a konkrét történészi gyakorlattal kapcsolatos problémák kerüljenek előtérbe: Minden heterogén jellege ellenére a 20. századi francia történeti gondolkodás jelentős teljesítmény, mely azonban nem annyira a történelem „értelmének", inkább a történelem „anyagának" filozófiája. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy betekintést engedjen ebbe a pulzáló hagyományba - egyebek mellett Rayrnond Aron, Jacques Maritain, Michel de Certeau, Paul Veyne és Paul Ricoeur szövegeinek közreadásával.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Takács Ádám |
| Megjelenés | 2004 |
| Terjedelem | 232 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639457744 |
| Sorozat | Atelier füzetek sorozat |