A könyv elsősorban felsőoktatási tankönyvnek készült. A könyv fülszövegében így fogalmaz a szerző: „A demográfiai jelzőszámok jó ideje mutatják, hogy a termékenység csökken, a házasságkötési szándék lanyhul, nő a válások száma, egyre népszerűbb az élettársi életforma és növekszik a házasságok kívüli szülések szám is. Válságban a család? A család ma is a magánélet centruma, amelynek szocializációs hatásai továbbra is maradandóbbak, kötelékei erősebbek, kapcsolatrendszere pedig fontosabb más intézményeknél. Nem alakult ki életképes alternatívája, tehát a család intézménye nincs válságban. A család által képviselt szellemi, etikai, vallási, szociális értékek az egyén jólétének, lelki egészségének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik."

Korunk ​világgazdasága egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A globalizáció ellenzői bírálják a világméretű fogyasztói társadalom kialakulását, a világ gazdagokra és szegényekre szakadását, a közösség- és családellenes individualizálódást, illetve az ökológiai diverzitás vészes csökkenését. A fogyasztói társadalom jelenlegi formájában zsákutca. A nyugati civilizáció válságban van.

Világos, releváns kérdések, az empíria tiszteletére épülő változatos módszertan és tiszta válaszok - ez Lengyel Balázs könyvének rövid summázata. Miközben mind elméleti, mind gyakorlati szempontból érvényes ismeretekhez és felismerésekhez jutunk a tudásalapú gazdaságban megjelenő regionalitás tekintetében, a legüdítőbb a szerző biztos kezű témavezetése, fölényes módszertani tudása és előítélet-mentessége.
(Láng László, főigazgató, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola)
 

Axel Honneth a Frankfurti Iskola harmadik generációjának legprominensebb képviselője: 1996 óta Habermas utódjaként a Frankfurti Egyetem professzora, 2001-től a frankfurti Társadalomkutatási Intézet megbízott igazgatója. A Harc az elismerésért című könyve (1992) új fejezetet nyitott a Frankfurti Iskola és a kritikai elmélet történetében.

Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?

A szociológus szerző kötetében rámutat arra, hogy a politikatudományi kutatások szerint hatalmas szakadék tátong a politikai intézmények működéséről alkotott, közkeletű, fennkölt vélekedések és azok valóságos működése között.