Kihívások és válaszok

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen „háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.

Habár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány.

Ének az udmurt hősökről

A most kezünkben tartott kötet az udmurtok „nemzeti” eposzát tartalmazza.E hányattatott sorsú munka elkészülte elválaszthatatlan attól a törekvéstől, hogy az udmurt (votják) nép meghatározza magát a világ népei között, s ezt úgy tegye, hogy saját, ősinek és eredetinek tartott népi gyökereire támaszkodik. Nagy hagyománya van annak, hogy egy nép ébredésének fontos lépcsőfoka a népi eposz keresése, megalkotása. Ebbe a folyamatba kapcsolódik be, a nemzetközi áramlathoz képest kissé megkésve, de a saját társadalomtörténeti folyamatainak teljesen megfelelő időpontban az udmurt eposz.

A hazai tudományos irodalom mindmáig adós azzal, hogy érthető, s többé-kevésbé átfogó bevezetést nyújtson a zsidó-keresztény kultúrkör angyalokra vonatkozó elképzeléseinek alapjaiba. E hiányt pótlandó, kötetünk egy a Sapientia Főiskolán, 2010-ben tartott szimpózium anyagából kiindulva kutatja az ókori és középkori angyaltan(ok) jellegzetességeit.

Tizenkét elmélkedés

Karthauzi Guigó (†1188) írása arra keresi a választ, hogy a Szentírás szavai hogyan vezetik az imádkozó embert az Isten felé vezető úton, miként lesz az emberi szavak olvasásából az Igével, Jézus Krisztussal való találkozás.

Éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg könyv alakban a szociológia és az újkori gondolkodástörténet egyik legjelentősebb műve. Most a kritikai kiadás alapján készült új fordításban olvasható Weber korszakos munkája, mely a helyzetünkről és magunkról való gondolkodás klasszikus kiindulópontja, nem csak szociológusok, történészek és a kultúratudományok, hanem mindenki számára, akit az újkor értelemtörténete érdekel.

Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése