A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyugati tudós-értelmiségiek közé tartoztak, akik tényleges erőfeszítéseket tettek azért, hogy megismerjék a kelet-közép-európai régió társadalmát és történelmét.

Jelen könyv hatalmas levéltári forrásanyagra támaszkodva mutatja be e négy jeles brit írásait, megnyilatkozásaik ideológiai-politikai összetevőit, és elemzi, elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai érdekében végzett, 1920–1947 közötti közéleti, szakértői és lobbitevékenységüket. Ők négyen – zseniális meglátásaikkal és súlyos tévedéseikkel együtt – minden közép-európai népnek, így nekünk, magyaroknak is segíthetnek abban, hogy pontosabb önismeretre tegyünk szert.

A könyvet a történészszakma mellett a magyar sors iránt behatóan érdeklődők is jól fogják fogadni, és – ha készek rá – fontos tanulságokat fognak levonni belőle.