Hasonló termékek
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Dacolva az elkerülhetetlennel
E kötet írásai egy, a magyar és nemzetközi kutatásban eddig teljesen ismeretlen vietnami hegyi nemzetiség, a brúk kultúrájával ismertetik meg az olvasót. Szerzőjük egyike azon – kis számú – magyar etnológusoknak / kulturális antropológusoknak, akik Európán kívüli „törzsi” társadalmakban végeztek hosszú időtartamú terepmunkát. 1985–1989 között több mint másfél évet töltött a világ néprajzi-nyelvi-kulturális szempontból talán legkevésbé ismert területeinek egyikén, Délkelet-Ázsiában, a közép-vietnami felföldön, egy brú faluban.
Ardzsuna dilemmája
Ha a Krisna-hívők kizárólag hirdetőoszlopokon népszerűsítenék programjaikat, valószínűleg csak egy lennének a sok megváltást ígérő plakát között. Ők azonban már megjelenésükkel is tudatosan felhívják magukra a figyelmet (ahogyan ők mondják: az öltözékükkel is prédikálnak); bekopognak lakásunkba, megszólítanak az utcán, adományt kérnek az ételosztásra, és könyveket, szórólapokat adnak a kezünkbe, melyekben meghívnak minket
egy Krisna-templomba „egy napra, egy hétre vagy egy életre”.
Leírás
Jelen kötet a szerző elmúlt másfél évtizedben publikált írásaiból ad válogatást. Érdeklődése fókuszában immár évtizedek óta egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak, akik között két évet meghaladó néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkát végzett 1985-1989 között és 2007-ben.
Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmének különböző kérdéseit, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit.
Egy másik kérdéskör a terepmunkához kapcsolódó elméleti és gyakorlati problémák: a kutatás politikai kontextusa, az ebből fakadó etikai követelmények, a szerző személyes dilemmái. Speciális helyzetéből következően - kelet-európai "kommunista" országból származó antropológusként egy "kommunista" délkelet-ázsiai országban, Vietnámban végzett terepmunkát - elsősorban azokra a kérdésekre koncentrál, amelyek a jelzett politikai körülményekből adódtak, sajátosan rá vonatkoznak, s amelyek révén új szempontokkal tud hozzájárulni a nemzetközi antropológia kérdésfelvetéseihez.
Végezetül 2007-ben, áttelepített brúk között végzett utolsó terepmunkájából következik, hogy míg korábbi írásaiban a brúk hagyományos kultúrájára koncentrált, jelen művében - az elmúlt időszak drámai társadalompolitikai változásaira való tekintettel - a brúk egy immár globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
A kötet írásait a közös földrajzi-kulturális kereteken túl a közös látásmód: saját helyzetére és a nemzetközi szakirodalom kérdésfelvetéseire való reflektálás igénye is összeköti.
VARGYAS GÁBOR (1952) néprajzkutató, kulturális antropológus, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat (volt MTA) BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi tanára, a Doktori Program vezetője. Érdeklődése közép-pontjában Délkelet-Ázsia és Óceánia törzsi kultúrái és vallásai állnak. Fő művei: A la recherche des Brou perdus (2000) és Dacolva az elkerülhetetlennel (2008).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vargyas Gábor |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 440 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634148852 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |