,,Csiziné Schlosser Annamária doktori értekezése nagyon aktuális kérdéssel, az egyházak jogalanyiságának kérdésével foglalkozik. A kérdés
aktualitását nemcsak az adja, hogy a törvényhozás is most foglalkozik az egyházak jogállásának kérdésével, hanem az is, hogy a jogalanyiság
kérdése tudományos vonalon ilyen alapos feldolgozást még nem nyert."

(Dr. Boleratzky Lóránt, egyetemi magántanár

A hátrányos megkülönböztetés tilalma és a támogató intézkedések

Ez a könyv bemutatja, hogy az emberi jogokat elismerő demokráciákban a hátrányos megkülönböztetés nem lehet része a szabadságnak. A modern alkotmányos államnak egyenlő bánásmódban kell részesítenie a polgárait, és javítania kell az indokolatlan hátrányos megkülönböztetést elszenvedők esélyeit. A roma diákok iskoláztatását, a fogyatékkal élők munkához jutását, a nők gazdasági és politikai szerepvállalását segítő intézkedések igazságosak, ha olyan előnyök ellensúlyozására irányulnak, melyeket morális értelemben senki nem érdemelt ki.

A jelen publikáció immár a sorozat negyedik kötete, amely az ,,egyházi intézmények jogi szabályozása" címet viseli. Ennek megfelelően a Katolikus Egyház egyes, napjainkban különösen aktuális ,,intézményei" kerülnek bemutatásra.

Az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról

E könyvet, mely a Földrész könyvek sorozat része, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a hazai szakirodalomban elsőként nyújtsunk minden érdeklődő számára átfogó képet a 2003 után jelentős változásokon átmenő magyarországi antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról.

Az elmúlt, alig két évtized alatt hihetetlen változások zajlottak le a jog, elsősorban a a gazdasági jog területén. A korábban csak a háttérben, alapvetően az állam kontrollja alatt működő állami vállalatok közötti kapcsolatokat felváltották a valóságos piacgazdaságot rendező jogszabályok, amelyek sok esetben alig voltak képesek követni a változásokat.

Az alkotmányos eszmék migrációja

Ez a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében.