Hasonló termékek
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Eljövendő múlt
Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni.
Metszéspontok
- a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
Leírás
A kötetben, mely az első magyar nyelvű monográfia John Locke ismeretelméletéről és metafizikájáról, Forrai Gábor amellett érvel, hogy a köztudatban élő Locke-kép felülvizsgálatra szorul. Locke filozófiáját elsősorban az arisztoteliánus hagyomány kritikájaként kell értelmeznünk, s csak másodsorban a kartéziánus racionalizmus bírálataként. Locke sok tekintetben hű marad az arisztoteliánus hagyományhoz: empirizmusának és bizonyításokra épülő tudományeszményének egyaránt arisztotelészi gyökerei vannak. Ugyanakkor radikálisan szakít az anyag és forma metafizikájával, s az egyetemeket akkoriban uraló arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság helyett a baconiánus természetrajzot tekinti a megismerés helyes módszerének. Célja egy olyan ismeretelmélet kidolgozása, mely mentes az anyag-forma metafizikától, alkalmas az arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság bírálatára, továbbá lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy mely területen tehetünk szert tudásra, és hol kell beérnünk a puszta vélekedéssel.
A könyv részletesen elemzi a locke-i ismeretelmélet és metafizika fő kérdésköreit: az innátizmus bírálatát, az idea foglmát, az elvont ideák és az általános szubsztancia ideájának nehézségeit, az elsődleges és másodlagos minőségek valamint a valóságos és névleges lényeg megkülönböztetését, a személyes azonosság és az akarat-szabadság problémáját. Ezek mellett azonban nagy figyelmet fordít a locke-i ismeretelmélet szerkezetének bemutatására, s számos olyan kérdésre is, melyek eddig a szükségesnél kevesebb figyelemben részesültek.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Forrai Gábor |
| Megjelenés | 2005 |
| Terjedelem | 312 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9637343296 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |