Török Csaba filozófiakönyve (az egyszerűség kedvéért így jelölöm), amelyet a szerző szerénységből "jegyzet"-nek nevez, hézagpótló jellegű, nemcsak a Jezsuiták Szent Ignác Szakkollégiumának könyvtárában, amely kollégiumban s annak előadásai folyamán a kezünkben lévő értékes anyag érlelődött, hanem mindazok számára, akik valaha is - érdeklődésből vagy netán "kényszerből" találkoztak a filozófiával.

A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.

Filozófus születése a tragédia szelleméből

Közismert, hogy Friedrich Nietzsche első műve az attikai tragédiával foglalkozik, és sokat emlegetik a filozófus tragikus sorsát is. Azonban az már kevéssé ismert, hogy a dionüszoszi tragikusság és a dramatikusság milyen mélyen meghatározzák az életmű felépítését. Nietzsche a nagy görög filozófusokról azt mondja, hogy „saját naprendszerükben” éltek. Ha ez Nietzschére magára is érvényes, akkor ez a könyv egy bizonyos perspektívából szemlélve megkísérli láttatni ennek a sajátos naprendszernek a kialakulását.

Egy filozófiai és teológiai kérdés a korai felvilágosodásban

a korai modernitás egyik legfontosabb vitája, amelyet a szerző Descartes és Malebranche írásaitól elindulva Antoine Arnauld és Pierre Bayle művein át egészen Leibniz Teodíceájáig követ nyomon.

 A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.