A ​XVIII. századi népies barokk irodalom ezideig alig feltárt területét öleli fel a protestáns népi látomásirodalom: népi prédikátorok, parasztpróféták prédikációi, „látásai”, jövendölései, melyek a látomások stiláris és tartalmi kereteibe foglalva szóban és kéziratokban egyaránt terjedtek e háborúkkal, politikai és vallási megosztottsággal terhes időkben.

A kötet tanulmányai a pécsi Néprajz Tanszék 10 éves jubileumán tartott tudományos konferencia előadásai alapján készültek.

Kocsis Rózsi 1932-ben született Széken. Győri Kati nénihez hasonlóan idős korában kezdte el írni visszaemlékezéseit. Az irodalmár Nagy Pál, a szerző természetességének varázsát, képteremtő tehetségét dícsérte, mely a szegény paraszti létnek színes és gazdag világát teremti elő.

A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.

A ​kötet a kiskunsági Szankon és Móricgáton végzett gyűjtés anyagát közli, a két település hiedelemvilágát dolgozza fel. Adatokban és motívumokban gazdagon tárja az olvasó elé a helyi néphit sajátosságait. A falvakat bemutató és a helyi hiedelemvilág sajátosságait taglaló bevezető rész után Világkép címszó alatt a statikus hiedelmek találhatók a természeti és a természetfölötti világról.

„A ​ravasz, csavaros észjárású Dede Korkut alakját az eredetmondákban misztikus fény övezi. Az oguzok, ha bajba kerülnek – akár az egész közösség, akár csak egy család – azonnal őt keresik meg, elhívják, tanácsot kérnek tőle, vagy éppenséggel felkérik valamilyen bonyolult ügy megoldására, elintézésére. Életkora sem határozható meg, mert fiatalosan gyors, fürge, ugyanakkor a harcokból, csatározásokból feltűnő módon kivonja magát.A történetek végén mindig ő az, aki összefoglalja az eseményeket és áldást oszt..."