Tefner Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyelpolitikája

608 oldal, ISBN 978 963 236 020 1, Ára: 4000 Ft

Az olvasó olyan kötetet tart a kezében, amely elsősorban a külpolitikáról szól. A történeti monográfiák manapság ritkán tárgyalnak ilyen hosszú korszakot, a szerző mégis kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja összefogni a dualizmus korának 47 esztendejét, méghozzá a lengyel-szempont mentén. Hogy Magyarország számára mit jelentettek a lengyelek, arról a magyar történettudomány megközelítőleg százötven év alatt gazdagon megrajzolt képet alakított ki. A szerző számára a kérdés mindenekelőtt külpolitika-elméleti, rendszertani, állambölcseleti tézisek továbbgondolása miatt érdekes. Ahogy a Monarchia állami címereiben ott szerepelt a jelszó: indivisibiliter ac inseparabiliter, úgy tekinti ez a kötet is „oszthatatlannak és elkülöníthetetlennek” a Monarchiát mint történeti képződményt, s mindazt a történeti anyagot, ami a kettős monarchia korából ránk maradt. Ugyanezen meggondolásból tekinthető egységesnek a birodalom ismeretelméleti szempontból is, hiszen ami valamikor meghatározott egységében élt és mûködött, azt nem lehet csupán szeleteire és rétegeire bontva vizsgálni. A munka lényegében nem törekszik másra, mint hogy megváltoztassa a gondolkodás irányát, mivel az út Bécsből vezet Krakkóba és Varsóba, nem pedig fordítva. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Kutatómunkát nem csak a történettudomány területén végzett; számos tanulmánya, segédkönyve és önálló kötete jelent meg a nyelvpedagógia, a lexikográfia és a nyelvszociológia témaköreiben. Főbb történettudományi kutatási területei: diplomáciatörténet, Ausztria–Magyarország és Kelet-Európa kisebbségei. Feltáró munkáját hazai, lengyelországi és elsősorban osztrák (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) levéltárakban végezte. Önálló kötete jelent meg az 1863-as lengyel felkelés külpolitikai vonatkozásairól. Tanulmányaiban főként az egykor a Monarchia területén élt lengyelek 19. századi történelmével foglalkozik. A jelen munka tervezett folytatása a Dunai Monarchia és a lengyelek viszonyát tárgyalja 1914–1918 között az első világháború idején készült rendezési tervek alapján.